Mit is értek ezen? Azt, hogy bármilyen furcsán hangzik is, sokszor bármennyire is azt mondjuk, hogy meg akarunk szabadulni egy problémától, igazából nem akarunk – sőt, ragaszkodunk hozzá, dédelgetjük azt.
Mert egy probléma valójában nagyon hasznos tud lenni:
Remek kifogásul szolgál, ha valami nem úgy sikerül, ahogy gondoltuk, tudunk vele takarózni saját magunk és mások előtt is.
Emellett sokkal kifizetődőbb nyomorultnak lenni, problémákkal küzdeni, hiszen így együttérző szavakra, figyelmességre számíthatunk embertársainktól – míg ha boldogok és gondtalanok vagyunk, akár még irigykedést is kiválthatunk vele.
Ezenkívül ott van még a kényelem és biztonság kérdése. Ha meg akarunk szabadulni a szenvedéstől, lépéseket kell tenni. Nem elég ücsörögni és néha arra gondolni, de jó lenne ha nem lennék ilyen rossz helyzetben, bizony fel kell állni és elindulni. Ez pedig nem kényelmes. És ráadásul változással is jár, a változás pedig ijesztő dolog. Ezért inkább maradunk a jól ismert, bár rossznak ítélt helyzetben. Ki tudja mink lenne, ha ettől megszabadulnánk? Talán még ennyink sem…
Nézzünk egy példát: nem kaptam meg az állást, de valójában nem is tehetek róla, persze, hogy nem sikerült, mert elvonja a figyelmemet, hogy rossz a párkapcsolatom.
A rossz párkapcsolat ugyebár nem jó, valahol szeretnél változtatni rajta, de sok esetben jól jön, hiszen ha bármi más rosszul sül el, ráfoghatod arra, hogy mennyi gondod van.
A barátoknak, ismerősöknek elmondva együttérzést kapsz, mindenki kedves akar lenni veled, nem akar megbántani, terhelni – míg ha arról számolsz be, milyen jól is működik a párkapcsolatod, egy szimpla de jó nekeddel be kell érned, ami mögött esetleg még egy irigy pillantás is meghúzódik, amiért te ilyen szerencsés vagy, míg más meg csak szív.
És a rossz kapcsolat megoldásához bizony lépni kell: megbeszélni vagy lezárni. Mindkettő bizonytalan kimenetelű, félsz attól, hogy nem érsz el semmit, hogy egyedül maradsz, hogy nem tudod mi vár rád. Így a jelenlegi rossz szituáció is kényelmesebb és biztonságosabb, maradsz hát benne.
Mit tehetsz hát, ha valóban úgy gondolod, hogy szabadulni akarsz a problémáidtól?
Nézz magadba, vizsgáld meg jobban!
Gondolkodj el egy kicsit a problémádról: hogy mi az oka, valóban létezik-e még (mert lehet, hogy már csak kényelmességből, kifogásként használod), mikor beszélsz róla, kinek, miért és hogyan? Milyen előnyöd származik belőle? Szoktad kifogásként használni?
Maradj tudatos!
Ha felfedezted, mikor jön jól a problémád, akkor figyelj oda nagyon az ilyen helyzetekben! Próbáld meg észrevenni, mikor jön el az a pont, amikor előkapnád a tarsolyodból – hogy takarózz vele, hogy együttérzést válts ki másokból. Ha megvan ez a pillanat, figyelmeztesd magad, hogy bármilyen jól jönne is a panaszkodás, nem teheted, mert ezzel csak tovább marasztalod a nyomorúságodat!
Nézz szembe a félelmeiddel!
Nézz szembe a félelmeiddel, hogy végre elindulj a megoldás felé, hogy vállald a hibáidat (és ne a körülményekre fogd), hogy változtass - és hogy boldog légy.
