Oldalak

2011. február 9., szerda

Én és a minimalizmus - 1. rész

Miután úgy éreztem, választ találtam az engem nyomasztó kérdésekre, nekiláttam tenni valamit.

Bár sosem voltam vásárlásmániás, az évek során azért elég sok mindent felhalmoztam. És néha azért én is megtapasztaltam azt az érzést, amit magamban csak kompenzációs vásárlásnak nevezek. Mikor valami rossz történt velem, megleptem magam valamivel, mondván igazán megérdemlem és ez majd jobb kedvre derít. És lehet, hogy pillanatnyi örömforrást jelentett a vásárlás, később azonban előfordult, hogy nem is használtam már a megvett cuccot, sőt el is felejtkeztem róla.

A hálószobában kezdtem, itt éreztem ugyanis leginkább, hogy valami nagyon nincs rendben. Szerencsémre a férjem jól fogadta a legújabb "dilimet" és bár kisebb intenzitással, de ő is nekilátott a lomtalanításnak.
Kezdetnek megszabadultunk a gigantikus méretű gardróbszekrénytől, ami uralta az egész kicsi hálószobát (sikerült egy fele akkorára cserélni).

Ehhez persze elsőként a ruhákat kellett átválogatnunk. Kipakolva mindent láthattuk, hogy jópár dolog csak azért van még mindig meg, mert egyszer nagyon szerettük és sajnáltuk kidobni, holott már akár évek óta fel sem vettük.
Igyekeztünk azt a szabályt követni, hogy amit már az elmúlt évben sem hordtunk, arra valójában nincs is szükségünk. Kivételt képzett néhány olyan darab, ami csak bizonyos helyzetekben kell, de akkor viszont tényleg (pl. öltöny, kosztüm).
Érzelmileg kötődni a ruhákhoz nem valami okos dolog, de sokszor így is kemény döntést kellett hoznom. De arra gondoltam közben, hogy azért kell kíméletlennek lennem, hogy utána jobban érezhessem magam.

A kiselejtezett, de még használható holmikat először a családom körében bocsátottam turizásra, majd ami nekik sem kellett, az egy ismerős útján nehezebb sorsú családokhoz került. Ami pedig valóban használhatatlan volt, az a kukában végezte.

Fontos szempont volt még a gardrób minimalizálás mellett, hogy tiszta, üres felületeket hozzunk létre. Így a felesleges dekorációs elemeket is kiselejteztük.

Az eredmény? Egy világosabb, átláthatóbb szoba, melyben már én is sokkal jobban érzem magam!

Nincsenek megjegyzések: