3. Nekem úgyse sikerülhet!
Ezt a kifogást sokszor kiegészítjük azzal, hogy meg is magyarázzuk, miért nem sikerülhet:
- mert nem vagyunk elég jók,
- mert nem tudunk eleget,
- mert nincsenek megfelelő ismerőseink.
A külső és belső körülmények tehát mind utunkba állnak.
Jobban megvizsgálva ezeket a kifogásokat láthatjuk, hogy az alapjuk az ismeretlentől való félelem. Valami olyanba akarunk belevágni, amit addig még nem csináltunk, nem tudhatjuk pontosan milyen is lesz. Ki kell lépnünk a jól megszokott komfort zónánkból, ami persze kényelmetlen, ezért próbálunk kapaszkodókat keresni - biztos tudást, segítő ismerősöket - de úgy érezzük, nem találunk ilyeneket. Vagy ahogyan eddig is, többre lenne szükségünk, mit ami van.
Mivel nem szeretnénk kudarcot vallani, inkább maradunk a jól ismert és biztonságosnak vélt terepen.
Nem szeretnénk, ha mások azt gondolnák rólunk, hogy nem jól csináljuk, hiszen annyi mindenki van, aki jobb nálunk.
De higgyétek el, ők is félnek, mindenki fél valamitől. És ez teljesen normális is. Épp csak nem engedhetjük, hogy a félelem uralkodjon rajtunk, és meggátoljon a cselekvésben!
Mit tehetünk akkor?
Gondoljuk át, mi lehet a legrosszabb, ami történhet, ha belevágunk a dologba és mi a legrosszabb, ami történhet, ha nem vágunk bele?
Attól félünk, nem vagyunk elég jók és különben sem tudjuk merre induljunk. A legrosszabb ami történhet az, hogy nekikezdünk és nem kapunk pozitív visszajelzést (esetleg negatívat kapunk), elbukunk. Persze ez rosszul esik, de vizsgáljuk meg a másik eshetőséget. Ha nem teszünk semmit, elmehet melletünk az élet és egy napon megkeseredve arra ébredünk, hogy úgy érezzük semmit nem sikerült véghezvinnünk. És egyszer eljön az a pillanat, amikor már késő lesz változtatni.
Jobb tehát még ma belevágni. Ha átgondoljuk a dolgokat és tervet készítünk a megvalósításhoz, kezdhetjük egy kis, viszonylag biztonságosnak mondható lépéssel, ami majd bátorságot ad a nagyobbakhoz.
És ha már megtettük az első lépést, a többi könnyebben fog menni. Fontos tudnunk azt is, hogy kellő munkával és bátorsággal rálelhetünk a hiányzónak vélt segítségekre is: Manapság az interneten már a legtöbb témában találhatunk oktató anyagokat, képes útmutatókat, e-book-okat, online kurzusokat. És ne féljünk segítséget kérni sem, akár ismeretlenül is, a téma szakértőitől.
Tegyél már ma egy kicsi lépést az álmok felé: vegyél elő egy darab papírt és írd le, mi az álmod.
Majd gondold át, hogy mik a legnagyobb félelmeid az elindulással, megvalósítással kapcsolatosan és írd le ezeket is. Ez segít tudatosítani a félelmeket és azzal, hogy leírtad őket, máris eljutottál addig, hogy kijöttek belőled, megtetted az első lépést. Ezután próbálj tudatosan figyelni azokban a szituációkban, amikor előjönnek ezek a félelmek, hogy többet megtudhass róluk és elfogadhasd őket, ami segít túllépni rajtuk.
Az idő és pénzkérdés kapcsán is kisebb lépésekre bontottad már az álmod felé vezető utat: ez most is segít, hiszen így megtalálhatod melyek azok a lépések, amiket még viszonylag biztos terepen megtehetsz, mielőtt az ismeretlenbe lépnél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése